61. Előreformátorok
(Jer 3,12)395.
Láttuk, az eretnekek kiváltak az egyházból, a Bibliától eltérő tanításokat vallottak. Az előreformátorok belülről bírálták az egyházat, és az egyház életét igyekeztek megtisztítani, a Bibliához igazítani.
1. VALD PÉTER gazdag lyoni selyemgyáros még a kathárokkal egy időben (egy kalap alá is vették velük) elkezdte olvasni a Bibliát. Mikor a gazdag ifjú történetéig jutott, ő megtette, amire az nem volt képes: eladta gyárait, raktárait, és szétosztotta a szegények között. Alig hihető, de ebben társai is akadtak. Ők lettek a lyoni szegények. Ahogy egykor az Úr tanítványai, kettőnként szétjártak, és - nemzeti nyelven! - hirdették az evangéliumot. Kezdetben nem foglalkoztak az egyház bírálatával, de szent szegénységük kiáltó ellentétben volt a főpapok fényűző életmódjával, ezért az egyház ellenük fordult. Először (1179) még pápai engedélyt is kaptak a prédikálásra, de két évre rá már betiltották őket, majd újabb három év múlva kiközösítették az egyházból, és mint eretnekek ellen előbb az inkvizíció lépett fel, majd írtóhadjáratokat indítottak ellenük. Az üldözések elől Piemontba, majd Lombardiába húzódtak, ahol máig fennmaradtak, sőt, Rómában theologiai főiskolájuk van.
2. JOHN WYCLIF már a 14. században élt, az oxfordi egyetem professzora, de egyszerre falusi pap is volt. Ő is a Biblia tanulmányozása közben látta, mennyire más lett az egyház, mint kezdetben. Különösen a pápák világi hatalomra törését bírálta (22) E miatt eretneknek mondták ki, de az egyházi bíróságtól megmentette a király, aki szintén igyekezett a pápától függetlenné válni (különösen a pápai adó fizetése dolgában). így az egyházi életet megújító tanításai zavartalanul terjedtek Angliában. A Bibliát is lefordította (a latin Vulgata-ból) angolra. Követőit, akik nem szónoki ékesszólással hirdették az Igét, lollardoknak (motyogoknak) nevezték. A mozgalom addig terjedt, míg ki nem tört a Wat Tyler vezette felkelés. Ezt a lordok Wyclif mozgalmának tulajdonították, e miatt el kellett hagynia az egyetemet. Falusi papságát megtarthatta, az evangéliumot egy ország helyett egy gyülekezetnek hirdethette. Hanem halála után 30 évvel, az új király kibékült a pápával, és az inkvizíció működésbe lépett Angliában. Akkor Wyclif sírját kiásták, maradványait megégették és hamvait a Temzébe szórták - hogy az „eretnekségnek” nyoma se maradjon.
Maradt nyoma. A középkorban az egyetemek között teljes átjárhatóság működött - hiszen mindegyiken latinul folytak az előadások. Vándoroltak is a diákok, egy-egy híresebb professzor hallgatására. Vitték a híreket, a könyveket. így jutottak el Wyclif könyvei, tanításai Prágába.
3. JAN HUS (Husz János) prágai professzor örömmel fogadta ezeket, mert a Bibliából igazoltnak látta. Ő is, az egyetemi előadásokon kívül prédikált is, a prágai Betlehem kápolnában (ma is megvan). így egyszerre az egyetemi ifjúságnak és a prágai népnek hirdette az Evangéliumot. Elsősorban a Biblia fontosságáról, lelki megújulásról, tiszta életről prédikált. Hirdette, hogy az írás az igazi lelki tekintély, senki azzal ellenkezőt nem taníthat, - nem fogadhat el. Két szín alatt osztotta ki az úrvacsorát. Mindezekkel magára vonta a hatalmasok haragját. Amíg IV. Vencel cseh király élt, megvédte, hiszen Húsz mozgalma a cseh függetlenséget is védte a pápával - és a Német-római birodalommal szemben. De a király halála után Csehország Zsigmond császár (meg magyar és cseh király) uralma alá került. Ő a pápaság akkori válsága miatt zsinatot hívott össze Konstanzba (két ellenpápát lemondattak, egy harmadikat választottak), oda pedig a bíborosok kívánságára Huszt is megidézte, menlevéllel biztosítva szabad mozgását és távozását.
A zsinat azonban Huszt eretnekség vádjával letartóztatta (eretnekre nem volt érvényes a menlevél), és több, egyre erőszakosabb tárgyalás után 1415-ben máglyán megégettette. (23) Csehországi hívei ennek hallatán fellázadtak, megkezdődtek a huszita harcok. Kezdeti győzelmek után a mozgalom kettévált. Az enyhébb irányzat, a kelyhesek megegyeztek a pápával, hatalma elismerése fejében jogot kaptak a nemzeti nyelvű istentiszteletre és a két szín alatti úrvacsorázásra. (24) A radikálisabb irány, székhelyük szerint a táboriták, egyre csökkenő erővel folytatta a fegyveres harcot, végül szétszóródva, a létfenntartásért egyre inkább rablóseregekké züllve, eljutottak Magyarországra is, ahol Giskra vezérrel a Felvidék jó részét elfoglalták. Mátyás király jórészt őbelőlük szervezte meg a neves fekete sereget.
A magyar lelki életre pozitív hatást gyakoroltak; első magyar bibliafordításunk a Szerémségből Moldvába menekült Újlaki Bálint és Pécsi Tamás szerzetesek ma is jól érthető magyarságú művei. Az erdélyi Budai Nagy Antal felkelésének (1437) is erős huszita motívumai voltak.